A Tolna megyei Ozora várkastélyát a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo di Stephano Scolari vagy Pipo Spano (1369–1426), 1399-től magát de Ozora előnévvel illettő Ozorai Pipo építtetett.
Scolari matematikai tudásával, nyelvi ismereteivel (anyanyelve mellett kiválóan beszélt németül, lengyelül, csehül és románul is) hamar kiemelkedett a többi kereskedő közül. Kanizsai Miklós tárnokmester figyelt fel különleges képességére amit a számok területén mutatott és mikor Zsigmond olyan hű alatvalót keresett, aki segíteni tud neki a háború költségvetésének kiszámolásában, Kanizsai Miklós Scolarit ajánlotta a királynak. Ezt a feladatot olyan jól sikerült elvégeznie, hogy utána a kincstár ügyeit is rá hagyták, amit szintén rendbe is tett. Mivel törökverőként is remekelt, sok (17) győztes csatában, hadjáratban személyesen résztvett, így kevés időt tudott otthon tölteni.
A simontornyai várnagy hamar felfigyelt a szomszédos Ozora urának, Ozorai András lányára, Borbálára, akit feleségül is vett. A házassággal Borbála fiúsítása is megtörtént, így mindketten együtt kaptak királyi adományt. Kérvényt nyújtottak be építkezésre vonatkozóan, amire meg is kaptak a fából vagy kőből épített várra vagy kastélyra vonatkozóan. Az akkori épület nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai palotákra emlékeztetett. A házaspárnak négy fia született, ám mindegyik fiatalon meghalt, ezért örökös nélkül maradtak.
A korhoz képest fejlettnek mondható az árnyékszék kialakítása a női hálószoba oldalában, mely a szabadba, a várfal mellé vezette a tartalmát.
1409-tól hét megyére terjedő tartományát haláláig igazgatta. 1412-ben Pipó és testvére Máté, magyarországi birtokaikra nézve testvérükké fogadták unokaöccsüket Altovitoi Lénárdot. Még ez évben Máté és Lénárd közös fogadalmat tett, hogy Pipó halála vagy akadályoztatása esetén nejét Borbálát jogaiban fenntartják és megvédik.
A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni,
A gótikus várkastély szabályos négyzet alaprajzú. A várfal négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a Sió vizét vezették.
Pipo halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. Ezután a család egy évszázadig birtokolta.
A vár első jelentős ostromára 1491-ben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. Az átalakításokkal vált a várkastély reneszánsz rezidenciává. A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd csaknam 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám sajnos az ostrom során az egyik oldalt az ágyúgolyók nagyrészt ledöntötték.
A XVII. században az Esterházyak birtokaihoz tartozott Ozora. 1727 és 1733 között helyreállították a várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A leomlott szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen új kőkeretes barokk kapuval, amin a szekérrel is be tudtak jönni az udvarba. Az 1800-as években a kastélyt magtárrá alakították.
Napjainkban a várkastély a reneszánsz korszakot idézi, megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem (amelyet Zsigmond király látogatására készült trónusok díszítik), a reneszánsz ebédlő is, valamint kialakításra került egy reneszánsz konyha is, ahol a látogató "megillatozhatja" a cola növény levelét, amit illatosításra is használtak, mivel a középkorban az évente négy alkalommal történt kádban fürdés nem nyújtott jó illatot egész évben. Ezokból használtak levendulát is, amit a felső emeleten láthatunk sok csokrot lelógatva. A belsőkert zöld kuszó-, és cserepes növényektől hihetetlen egyedi megjelenést kölcsönöz a várnak. Található még korahű cserépkályha, de preparált ló is, amelynek hátán lovas ül páncélban, a falon pajzsok, melyen a sárkány lovagrend címere található, melynek Pipo is tagja volt.
A várkert dísze a sok színes rózsabokor, de a hátsó kertben található szépen karbantartott magaságyás is ritkán látott dolog egy várkertben.
Aki pedig várkastélyúrnak vagy úrnőnek szeretné érezni magát kiveheti az épületben lévő öt szoba egyikét, amikhez jár várkapukulcs és egy este hattól reggel tízig tartó kizárólagos kert használat. Reggel ötkor a templom harangozásával és tanítási napokon a szomszédos iskola csengetésével ízesítve. Este vagy reggel a látogatók nélküli időszakban a kerthelyiség szabadon használható étkezésre, olvasáshoz is. Kihagyhatatlan élményt nyújt egész évben.
Tudni érdemes:
Parkolási lehetőség: a vár oldalában, a vár alatt egy utcában vagy a Pipo parkban a hídon túl.
Étkezés: csak kávézó található a várban, étkezni a simontornyai Tulipán étteremben vagy a szemközti kebabosnál lehet, amivel szemben egy Coop is található, illetve a vonatsíneken túl egy benzinkút. A szállóvendégek számára egy kis konyha áll rendelkezésre, egy nagy, közös hűtővel, mosogatógéppel és mikróval felszerelve.
Érkezés: délután három és este hat között.
Indulás: reggel tízkor kell elhagyni a szállást.
Tárlatvezetés: első délelőtt fél tizenegy és este negyed hat között. A várkastély egyes (berendezett termei) csak tárlatvezetéssel látogathatók. A vezetés sok érdekességet is tartalmaz, az alkalmazottak nagyon kedvesek, minden kérdésre szívesen válaszolnak.
Comments