A kastély építését gróf Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el, amihez az ezredétől kért ki kőműveseket, ácsokat és más mestereket. Halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Az építtető unokája Ludmilla és második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb átalakításokat a kastélyon. 1820-ban örökösök nélkül hunyt el, a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára. Ferdinánd herceg 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat (tehát csak egy örökös örökölt, hogy a vagyon, köztük a birtok egyben maradjon és ne darabolódjon föl generációk során). A Coburgok az edelényi birtokot inkább csak gazdasági megfontolásból szerezték meg. A kastély földszintjének egy részét már 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, mivel lényegében már 1820-tól nem használták főúri rezidenciának. 1909-re elodázhatatlanná vált egy felújítás. A Coburgok 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak bérbe adták a kastély egyes részeit, köztük a kápolnát is. A bányatársaság ez utóbbit 1921-ben önhatalmúlag megszüntette: födémmel kettéosztotta és a helyén lakásokat alakított ki. Ennek nyomai a mai napig megfigyelhetőek az épületben, a kastély vezetéskor fel is hívják rá a figyelmet. 1945-ben egy időre a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. Az 1980-as évek közepére az épületben lévő hivatalokat kiköltöztették, a lakásokat megszűntették, az üresen álló épület pusztulása pedig drámaian felgyorsult. A felújítás 2012-ben fejeződött be.
A kastély egy kis utcába fordulva egy kisebb, murvával szórt parkolóból közelíthető meg. A parkolóból egy fahídon át juthat a látogató a kastély kertjébe, a szigetre.
A bejáratnál található a jegypénztár, ahonnan az idegenvezetés indul. Egy óriás táblán megnézhetjük a kastély történetét várakozás közben. Az idegenvezetés egy 3D-s filmvetítéssel kezdődik, ami tényleg jó betekintést nyújt a kastély egykori életébe. A festő Lieb Ferenc életét ábrázolja a kisfilm.
A leghíresebb a rózsaszín ruhában hintázó hölgy alakja, amit érdekes installációban megtekinthetünk a tárlatvezetés végén. Itt akár fényképet is készíthet a látogató egy korhű napernyő vagy kalap társaságában.
A falfestmények főszereplői a XVIII. századi főnemesek, valamint puttók és mitológiai alakok. Megjelennek az évszakok és a földrészek is egyes szobák témájaként. Az edelényi kastély falfestményei a monoki Andrássy-kastélyban is megjelennek, szintén Lieb Ferencnek köszönhetően.
A katélyban található pár berendezés is.
Az ágy, amiben a hatalmas parókák és a hiedelem, - miszerint csak a halottak fekszenek le vízszintesen - miatt ülve aludtak. Kályhák, tálaló szekrény edényekkel, valamint festmények is elvétve. A kápolnát felújításkor egybenyitottak - miután a múltban lakások kialakítása miatt födémmel elfelezték.
Cselédek által használt kisajtó is található az egyik falban. Külön falat szántak az építtetőnek, akiről nem sok minden maradt fent a jövő nemzedéke számára.
Cselédfa segít eligazodni az egykori beosztások hierarchiájában. Egy kis makett segítségével megnézhetjük mi hol helyezkedett el a kastélyban.
A kijárat előtt a mai kor embere számára egy Facebook profilon vezetnek végig Gróf Dessewffy Ferenc életútján.
Comments